Recenzió: Az európai és észak-amerikai emberek jó része úgy vélekedik, hogy a kétnyelvűség olyan kivételes jelenség, amely csupán néhány országra korlátozódik. A Föld népességének több mint fele számára ugyanakkor éppen az a természetes, hogy két- vagy többnyelvű környezetben él.
Mi is voltaképpen a többnyelvűség? Hogyan jöhet létre és miként szűnhet meg? Hányféle egyéni és közösségi változata létezik? Miként jelenik meg a különféle kisebbségekben és mit jelent az egyén számára? Mi jellemzi a kétnyelvűek nyelvhasználatát? Milyen nyelvi és egyéb jellegű problémákkal kell szembesülniük a nyelvüket megtartani vágyó kisebbségeknek vagy azoknak a családoknak, amelyek gyermeküket kétnyelvűvé szeretnék nevelni?
A kétnyelvűséget jó héhány éve kutató és oktató szerző könyve az első olyan magyar nyelvű összegző munka, amely a bilingvizmus legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseibe, alapfogalmaiba, legújabb eredményeibe, terjedelmes nemzetközi és magyar szakirodalmába nyújt betekintést a kérdéssel foglalkozni vágyó egyetemi és főiskolai hallgatók és kutatók számára. Középpontjában a kétnyelvűség szociolingvisztikai megközelítése áll, ám a jelenség sokarcúsága miatt szükségképpen érint nyelv- és társadalomlélektani, nyelvpolitikai, jogi és oktatási kérdéseket is. Így segíve az Olvasót a kétnyelvűség-kutatás különféle területeinek jobb megismerésében.

Recenzió: A könyv szerzője az alábbi szavakkal biztatja az olvasót a nyelvtanulás fontosságának és aktualitásának felismerésére: „Ez a könyv abban a reményben születik, hogy egyre többen jönnek rá Magyarországon, hogy nyelveket tudni nem erény, hanem alapvető emberi követelmény” (10). „Nincs határ sem életkorban, sem a tanulás módszereiben, a körülmények sokaságában, csak venni kell a bátorságot, nem szabad sajnálni az időt, le kell vetkőzni a gátlásokat, és meg tudunk tanulni idegen nyelveket. Nagy szükségünk lesz rá az EU csatlakozás előtt és után is” (186).
Navracsics Judit olyan szakmai alapossággal, kompetenciával, lelkesedéssel és szeretettel fejti ki érveit, hogy az olvasó kedvet kap egy újabb nyelv elsajátításához, vagy maga is szívesen kipróbálna néhány kísérletet, esetleg indíttatást érez önálló empirikus kutatások elvégzéséhez.
Hiánypótló monográfia ez a könyv, mivel Magyarországon a két-, illetve többnyelvűséget pszicholingvisztikai szempontból vizsgáló átfogó tanulmány még nem jelent meg. (Bartha Csillának A kétnyelvűség alapkérdései című szintén a közelmúltban kiadott könyve főként a kétnyelvűség elméletére és szociolingvisztikai megközelítésére helyezi a hangsúlyt.) Navracsics munkája amellett, hogy elsősorban az egyedi, különös tekintettel a gyermekkori kétnyelvűség pszicholingvisztikai vonatkozásaival foglalkozik, nem nélkülözi a téma széles körű ismeretéhez szükséges társadalmi, nyelvpolitikai, oktatási, pszichológiai, valamint neurolingvisztikai alapú nemzetközi és hazai kutatások eredményeinek tanulságait sem. (Magyar Nyelvőr, Nádasi Edit)

Recenzió: Az Európai Unióhoz történt csatlakozás következtében Magyarországon is egyre több személy válik kétnyelvűvé. A megváltozott körülmények megváltozott nyelvi környezetet hoznak létre. A hazánkba érkezők megtanulják a nyelvünket, és használják a mindennapi életben. Meg kell szoknunk, hogy sokan, akiknek a magyar nem az első nyelvük, mégis folyamatosan beszélik. Ha valami szokatlant mondanak, annak oka, hogy a kétnyelvű ember sohasem képes a másik nyelvet kiiktatni a tudatából. Érdemes tehát felhívni minden nyelvvel foglalkozó szakember – nyelvtanár, nyelvész, kutató – figyelmét a kétnyelvűség sajátosságaira. Ahhoz, hogy a kétnyelvűséget természetes állapotként fogadjuk el, meg kell ismernünk a kétnyelvű beszédfolyamatokat. A szerző 125 kétnyelvű személlyel végzett kísérletsorozatot, hogy vizsgálja a kétnyelvű mentális lexikonuk rendezettségét, feltárja a kialakult kapcsolatokat, megismerje a kétnyelvű beszédprodukciót és -percepciót. Tette s teszi ezt annak reményében, hogy a kétnyelvűség alaposabb ismeretével a nyelvtanítás és nyelvtanulás is sikeresebb lesz Magyarországon.

A tartalomból: Előszó
1. A kétnyelvűség fogalma, vizsgálati szempontok
Bevezetés
A kétnyelvűség meghatározásai
Életkor és kétnyelvűség
A kétnyelvűség előnyei

2. A kétnyelvű agy
A beszédről és az agyról általában
A kétnyelvű agyi szerveződés
A nyelvek tárolása
Képalkotó eljárásokkal készült vizsgálatok
A beszédfeldolgozáshoz elengedhetetlen memóriarendszerek
A deklaratív/procedurális modell

3. A kétnyelvűvé válás lehetőségei
Kisebbségek
Bevándorlás
Ideiglenes vándorlás
Nem territoriális kétnyelvűség
Iskoláztatás
Családi kétnyelvűség

4. A korai többnyelvűség kialakulásának folyamata
Bevezetés
A többnyelvűség kialakulásának feltételei
A családi nyelvhasználat: valós és várható kommunikációs szükségletek
Az első és a korai második nyelv elsajátítási folyamatainak összehasonlítása
Az egy- és a többnyelvű elsajátítás összehasonlítása az egyes nyelvi szinteken
Összegzés

5. A mentális lexikon
Bevezetés. A mentális lexikon meghatározása
A mentális lexikon kialakulása
A mentális lexikon vizsgálati módszerei

6. A kétnyelvű beszéd
Bevezetés
A kétnyelvű beszédprodukció modelljei
A kétnyelvű beszédprodukció jellegzetességei
A deklaratív memóriát érintő hibák
A procedurális memóriát érintő zavarok
Megakadásjelenségek a beszédprodukcióban
Összefoglalás

7. Kontaktusjelenségek: kódváltás, kódkeverés
Bevezetés
A nyelvváltás modelljei
A kódváltást motiváló tényezők
A kontaktusjelenségek meghatározásai
A kódváltás nyelvi szabályai

8. Nyelvi attitűd és az identitás kérdései a kétnyelvűségben
Bevezetés
Kétnyelvűség, kétkultúrájúság és identitás
Nyelv és identitás: konvergencia – divergencia
A kétkultúrájúság és az identitás megtartásának nehézségei
A politika szerepe az identitás megtartásában vagy elvesztésében

9. Magyar nyelven hozzáférhető, a témához kapcsolódó irodalom

Recenzió: A kétnyelvűségi kutatások legújabb irányzata arra törekszik, hogy feltérképezze az emberi agy működését a beszédfeldolgozás során, méghozzá olyan sajátos esetben, amikor az egyén által tárolt információ nem egy, hanem két nyelvhez kötődik. A kétnyelvű egyének más nyelvi konfigurációval rendelkeznek, mint egynyelvű társaik, és ennek különféle követelményei vannak az egyénre vonatkozóan. Kérdéses, hogy vajon egy közös konceptuális reprezentáció szolgálja-e ki a két nyelv mentális lexikonát, közös-e ez a lexikon, vagy nyelvenként elkülönült a tárolás akár a fogalmi, akár a nyelvi szinten. Egyáltalán: nyelvhez köthető-e a fogalmi szint, és a szemantikai tartalom a mentális lexikon részét képezi-e.
A legkorszerűbb kutatások képalkotó eljárásokkal próbálnak hiteles képet adni arról, hogy miként tárolják a kétnyelvűek a nyelveiket. Azt vizsgálják, hogy azonos területek aktívak-e mindkét nyelv használatakor, vagy van-e kimutatható eltérés a lokalizációban. A jelenkort megelőző kutatások különböző kísérletes eszközökkel bizonyították már a közös és a szeparált tárolást is. Annak ellenére, hogy a fő kérdésben még nincs összhang, azt már tudjuk, hogy a tárolást számos tényező befolyásolja: a kétnyelvűvé válás életkora, a nyelvek használatának gyakorisága, a nyelvek tipológiája, a szavak jellege stb.
A kötetben az eddigi nemzetközi kísérletes és képalkotó eljárásos vizsgálatokon kívül olvashatunk a szerző saját kutatásairól is, amelyeket olyan kétnyelvű személyekkel végzett, akiknek a magyar az egyik nyelve.