A honlap témája a gyermeki kétnyelvűség. Nem csak azt mutatja be, hogyan tanulnak meg a gyerekek két nyelven beszélni, hanem arra is keresi a választ, mi történik abban az esetben, ha két nyelven tanulnak meg egyszerre írni és olvasni. Milyen nehézségek merülhetnek föl a hétköznapokban, és hogyan tudjuk őket mi felnőttek támogatni.
A témát több oldalról is meg lehet közelíteni. Egyrészt érinti a németet egynyelvű környezetben idegen nyelvként tanulókat (például kéttannyelvű iskolák, nyelviskolák tanulóit), másrészt a migrációs háttérrel rendelkező kétnyelvű közegben élő családokat is. A nyelvtanulás, nyelvelsajátítás körülményeit tekintve merőben más tényezők játszanak szerepet mindkét esetben, ami teljesen más megközelítésmódot követel meg.
A honlap elsősorban a Németországban élő, magyar-német kétnyelvű gyermekeket nevelő családokhoz, és a gyerekeket magyarul írni és olvasni tanító pedagógusokhoz szól, de természetesen szeretettel várok minden más érdeklődőt is.
A Németországban élő magyarok, és német házastársuk, partnerük számára szinte minden esetben fontos, hogy a gyerekek megismerkedjenek mindkettőjük nyelvével. Egyrészt ideológiai okokból – nem akarják elveszíteni a gyökereiket -, másrészt teljesen érthető és hétköznapi megfontolásból: azért, hogy a gyerekek kapcsolatot tudjanak tartani a Magyarországon élő nagyszülőkkel, unokatestvérekkel és a többi rokonnal. Ebben van segítségükre, ha megtanulnak magyarul írni és olvasni.
Ha valaki tudatosan vállalkozik arra, hogy megtanul egy idegen nyelvet, föl sem merül annak a gondolata, hogy csak beszélni tudjon. Az írás és az olvasás is egyértelműen alkotóelemei a nyelvtanulásnak. A migrációs háttérrel rendelkező kétnyelvű gyermekek esetében viszont megbillen ez az egyensúly. Szerencsés esetben beszélnek magyarul és németül is, viszont a származási nyelvük írott változata ismeretlen a számukra. Ennek több lehetséges oka is van: a motiváció hiánya, tévhitek, nincs lehetőség a két nyelven való oktatásra…stb.
A gyerekeknek elsősorban a német iskolában kell megfelelniük, ezért jogos a kétely, hogy vajon milyen reakciót vált ki a német pedagógusokból, ha a gyerekek véletlenül összekeverik az írásrendszereket, és például helyenként a magyar folyó írást használják, vagy a hangokat a magyar megfelelőjükkel jelölik? A válasz erre és a hasonló kérdésekre az, amely adott esetben nemleges döntésre sarkallhatja a szülőket.
A magyar nyelvet és kultúrát közvetítő pedagógusok számára is komoly kihívás a kétnyelvű gyermekek tanítása. Hogyan állítsák össze a tananyagot? Milyen módszerrel és milyen könyvből tanítsanak? Egyáltalán helyénvaló úgy kezelni a gyerekeket, mint a Magyarországon élő azonos korú diákokat, vagy inkább idegen nyelvként tanítsák a magyar nyelvet?